Olaszországban ma is mindennapi étel a polenta,magyarul puliszka.Kukoricalisztből és darából,édesen vagy sósan,köretnek,vagy főételnek.Ezzel szemben Magyarországon teljesen kiment a divatból.Persze ennek is meg van az oka.Körülbelül a 20.század közepéig a kukoricadarából készített puliszka és málé a szegények mindennapi eledele volt.Így ez az étel összekapcsolódott a szegénység fogalmával.Én ezt a receptet egy idős nénitől tanultam,és amikor lelkendeztem anyukámnak,hogy milyen finom és ő is készítse el,fintorogva közölte,hogy ő többet az életben nem eszik puliszkát ,köszöni szépen,de neki elég volt gyerekkorában.Azóta valahogy nem erőltetem....
Bár ez a recept nem olasz,mégis nyissa ez a polentás receptek sorát.Két személyre kb.10 dkg kukoricadarát és kb. fél liter vizet számolok.Igazság szerint még soha nem mértem ki.Olyan ez mint a tejbegríz készítés,azt se méricskéli az ember lánya.
A vízbe kell egy csipet só,ki ne felejtsük,anélkül csapnivaló lesz az egész.(Tapasztaltam!:( )Ha forr a víz öntsük bele a darát és addig kevergessük amíg be nem sűrűsödik.Ez gyakorlatilag néhány másodperc alatt meg van.Újfent a tejbegríz készítéshez tudnám hasonlítani.Hagyjuk kihűlni,közben pirítsunk olajon zsemlemorzsát.A pirított morzsát keverjük össze porcukorral.A kihűlt puliszkából kanállal szaggassunk kb. diónyi darabokat és forgassuk bele a morzsába.Én egy kicsit felturbóztam a receptet, lehet,hogy nem autentikus,de mi porcukros tejfölt teszünk a tetejére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése