Ez a süti ugyan nem olasz,de akár az is lehetne.Eredete a régmúlt homályába veszett. A hozzávalók mértékegysége a kanál,mint nagyanyám receptjeinél.Kell bele szalalkáli,amit ma már senki se használ,de még kapható.Tízszer annyiba kerül mint a sütőpor, és ugyanaz az összetevője mindkettőnek : ammónium-hidrogén-karbonát. Akkor mi a különbség?Egyébként a szalalkális zacskó hátoldalán kincsre bukkantam.Szintén egy régi recept,ami már kikopott a divatból,négy lapos,hat lapos és magyar pite néven is ismeretes ez a sütemény.
A paradicsomos süti a férjem gyerekkori kedvence és ma is ez nála az abszolút favorit. Azt mondta,ha elkészítem,istennővé avat.Ennek nagyon örültem,csak akkor lohadt le a lelkesedésem,amikor megláttam,hogy milyen macerás elkészíteni.De hát az istennővé avatás mégiscsak megéri:)
Hozzávalók a tésztához:
20 púpos kanál liszt-kb.40 dkg
10 kanál porcukor-kb.25 dkg
10 kanál étolaj
10 kanál paradicsomlé
csipet só
1 csomag szalalkáli
Hozzávalók a krémhez:
fél liter tej
5 evőkanál liszt
20 dkg cukor
20 dkg margarin
2 csomag vanillincukor
Lekvár a tészta megkenéséhez.
A szalalkálit feloldjuk a paradicsomlében,majd a többi hozzávalóval együtt tésztát gyúrunk.
A tésztát 4 egyenlő részre osztjuk és belisztezett deszkán vékony lapokat gyúrunk belőle,amiket vajjal kikent sütőlemezen,vagy egy tepsi hátoldalán megsütünk.
A krém elkészítése:
A tejet a lisztet és a cukrot összekeverjük és sűrű krémet főzünk belőle folytonos kevergetés mellett.Ha kihűlt a krém belekeverjük a margarint és a vanillincukrot.
Ha minden megsült és megfőtt akkor már csak a rétegezés van hátra.Az alsó tésztalapot megkenjük a krémmel,a másodikat a lekvárral,a harmadikat pedig megint a krémmel.A negyedik lapot a tetejére borítjuk és megszórjuk porcukorral,majd az egészet egy éjen át pihentetjük,mert csak másnapra puhul meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése